2016. szeptember 21., szerda

A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa c. könyv ismertetése

2015-ben jelent meg a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány kiadásában: A BAKONYI DINOSZAURUSZOK CSODÁLATOS VILÁGA: a magyar dinoszaurusz-lelőhely és az utóbbi évek világhírű felfedezései c. könyv, melynek szerzői ŐSI ATTILA, MAKÁDI LÁSZLÓ, BOTFALVAI GÁBOR és BODOR EMESE RÉKA. 


Ez a kiadvány nem csak a témája (világszenzáció) miatt kuriózum, hanem, mert a XXI. században, hazánk területén található őslényekről, egy témakörben, ismeretterjesztő, tudományos alapokon nyugvó könyv magyar szerzőktől még nem készült a gyerekeknek. Kicsit elfogult vagyok, hisz az őslénytan gyermekkorom óta mindig közel állt a szívemhez és hát a szerzők közül kettő, kedves kollégám.

Hogy miről szól ez a 64 oldalas könyv?
Bemutatja a Bakonyban - Iharkúti bánya- területén megtalált ősmaradványokat, melynek első leletei 2000-ben kerültek elő. Hogy látványosabb legyen, mindegyik oldalán színes rajzok díszítik a könyvet, Pecsics Tibor által.
A könyv négy fejezetre tagolódik:
1. Dinoszaurusz-kutatás Magyarországon
2. A bakonyi dinoszauruszok és társaik
3. A bakonyi dinoszaurusz-lelőhely
4. A dinoszauruszok végnapjai

Az 1. fejezetben található egy Időskála, melyen megjelölik, hogy 1895-ben Erdélyben (Hátszegi-medence területén) találtak először dinoszaurusz csontokat, majd 1899-ben Veszprém környékén a "kavicsfogú álteknőst", 1966-ban a Mecsekben dinoszurusz-lábnyomokat, 1996-ban a Gerecsében krokodilt, 2000-ben Iharkúton a dinoszauruszokat és végezetül 2012-ben Villányi-hegységben gerinces lelőhelyeket fedeztek fel a kutatók.

A 2. fejezetben a megtalált állatokat sorolja fel, pl. növényevő (Hungarosaurus tormai), ragadozó (Abelisauridae Theropoda), ősi madár (Bauxitornis mindszentyae), halak (Atractosteus), gyíkok (Bicuspidon), teknős (Foxemys trabanti) stb.

A 3. fejezetben írják le, hogy az iharkúti ősállatok kb. 85 millió évvel ezelőtt éltek, a késő-kréta korban. Ebben segített a fosszilis pollen (virágporszemcse) analizálása. Bükkfafélék (zárvatermő növények ) is éltek, melyek kihalt csoportja Normapolles-félék jó korjelzők.
Ebben a korban a Bakony területén sziget lehetett, ahol folyók kanyarodtak, holtágak alakultak ki. Egy-egy áradás után nagy mennyiségű hordalék rakodott le, így betemetve az elpusztult állatokat és növényeket. A klíma melegebb volt és csapadékosabb, mint a mai.
Karátson Dávid: Az európai kontinens kialakulása. p. 55.

A 4. fejezetben pedig a dinoszauruszok kihalásáról írnak, majd az emlősök elterjedéséről.
Az utolsó oldalon könyveket, filmeket, kiállításokat ajánlanak az olvasóknak.

Végszó a Szerzőktől: "Reméljük, hogy ez a könyv ugyanígy inspirálja majd a jövő őslénykutatóit is."
(Forrás: a könyv hátsó borítója)
A könyvet megrendelni itt lehet.
A témában és az Alapítványról további érdekes olvasnivaló található:

Irodalom: 
Karátson Dávid: Az európai kontinens kialakulása. In: Karátson Dávid (főszerk.): Magyarország földje: kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. 2. jav. bőv. kiad. Budapest: Magyar Könyvklub, 2002. p. 53-55.


 





Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , ,