Egy gyermek általában földgömbbel találkozik először, ha kirándulni jár a családjával, akkor turista térképpel, ha új városban járnak, akkor várostérképpel, ha pedig autóval utaznak, akkor autóatlasszal. A diákok felső tagozatban láthatnak földrajz atlaszt.
És hát milyen egy földtani térkép? Hasonló és mégis más, mint egy topográfiai térkép. Települések vannak rajta, felszíni vizeket is bemutatja, úthálózat is lehet, ebben hasonló. A különbség viszont maga a földtani térkép mellett - mely többféle méretarányban készülhet- a jelkulcs (a különböző korú kőzetek neve, színe stb.), a szelvényrajz A és B pont között, mintha vízszintesen elmetszették volna a földet és lehet rajta hosszanti szelvény is, ahol az egymás alatti kőzettípusokat jelölik több 100 méteren keresztül. Egy vagy több szerzője lehet, ha sorozatban jelent meg, akkor van sorozatszerkesztője is. Ezenkívül megjelenési helye, kiadója, kiadási éve és a nyomda neve is szerepel. Ha pedig volt a területről már régebbi földtani felvétel, akkor annak a készítőjét és évét is feltüntetik, de lehet még rajta bányák lelőhelye stb.
A kezdeti kézzel színezett térképek után jött a nyomda által kinyomott színes térképek, majd készültek műanyag dombortérképek is, ezután jelentek meg a XXI. században a digitálisan szerkesztett földtani térképek. A számítógép segítségével nagyon sok információt lehet megtalálni rajta. Legyen pl. fúráspontnak a teljes leírása vagy geokémiai adatok.
Milyen típusú földtani térképek lehetnek?
Lehet még másféle térkép is, melyre későbbiekben kitérek.
Hol lehetnek földtani térképek?
Nem csak önállóan jelenhetnek meg, hanem könyvben és folyóiratban is találhatunk belekötve vagy mellékletként hajtogatva a végén egy tokban. Az önálló térképekhez külön térképmagyarázó (könyv) készült, amihez pedig nem nyomtattak, azoknak kéziratban lehet leírása.
Kik készítik a földtani térképeket?
Amikor, kb. 11 évesen apukámtól megtudtam, hogy van olyan szakma, hogy GEOLÓGUS, akkor megnéztem, pontosan mi a jelentése az Új magyar lexikonban. Ha jól emlékszem ez állt benne: "Ásványi nyersanyagokkal és földtani térképezéssel foglalkozó szakember."
Persze később megtudtam, hogy milyen sok más szakember is kell, hogy ilyen típusú térkép készüljön.
És hát milyen egy földtani térkép? Hasonló és mégis más, mint egy topográfiai térkép. Települések vannak rajta, felszíni vizeket is bemutatja, úthálózat is lehet, ebben hasonló. A különbség viszont maga a földtani térkép mellett - mely többféle méretarányban készülhet- a jelkulcs (a különböző korú kőzetek neve, színe stb.), a szelvényrajz A és B pont között, mintha vízszintesen elmetszették volna a földet és lehet rajta hosszanti szelvény is, ahol az egymás alatti kőzettípusokat jelölik több 100 méteren keresztül. Egy vagy több szerzője lehet, ha sorozatban jelent meg, akkor van sorozatszerkesztője is. Ezenkívül megjelenési helye, kiadója, kiadási éve és a nyomda neve is szerepel. Ha pedig volt a területről már régebbi földtani felvétel, akkor annak a készítőjét és évét is feltüntetik, de lehet még rajta bányák lelőhelye stb.
A kezdeti kézzel színezett térképek után jött a nyomda által kinyomott színes térképek, majd készültek műanyag dombortérképek is, ezután jelentek meg a XXI. században a digitálisan szerkesztett földtani térképek. A számítógép segítségével nagyon sok információt lehet megtalálni rajta. Legyen pl. fúráspontnak a teljes leírása vagy geokémiai adatok.
Milyen típusú földtani térképek lehetnek?
- Fedett
- Fedetlen
- Észlelési
- Mérnökgeológiai
- Szerkezetföldtani
- Geokémiai
- Vízföldtani
- Fúráspont
Lehet még másféle térkép is, melyre későbbiekben kitérek.
Hol lehetnek földtani térképek?
Nem csak önállóan jelenhetnek meg, hanem könyvben és folyóiratban is találhatunk belekötve vagy mellékletként hajtogatva a végén egy tokban. Az önálló térképekhez külön térképmagyarázó (könyv) készült, amihez pedig nem nyomtattak, azoknak kéziratban lehet leírása.
Kik készítik a földtani térképeket?
Amikor, kb. 11 évesen apukámtól megtudtam, hogy van olyan szakma, hogy GEOLÓGUS, akkor megnéztem, pontosan mi a jelentése az Új magyar lexikonban. Ha jól emlékszem ez állt benne: "Ásványi nyersanyagokkal és földtani térképezéssel foglalkozó szakember."
Persze később megtudtam, hogy milyen sok más szakember is kell, hogy ilyen típusú térkép készüljön.
 |
| Smith, W. |
A geológus képzés megjelenése előtt a bányászok foglalkoztak földtani térképezéssel.
Már i.e. 1300 körül Egyiptomban készült az aranyról bányatérkép, melyet "Torinoi papirusz-nak" neveznek, de ugorjunk egy "nagyot" az időben.
Külföldön Christopher Packe 1743-ban rajzolt eltérő kőzettani felépítésű területeket, majd Gottlieb Gläser szász bányamester 1755-ben színezéssel is elkülönítette a kőzettípusokat. William Smith (angol geológus) a XIX. sz. elején a földtani térképeket rétegtani alapon szerkesztette meg, és az ősmaradványok kormeghatározó szerepét is felismerte.
Magyarországon az első bányászokat képző iskola Selmecbányán jött létre 1735-ben, majd 1770-ben Akadémiává alakult.
A magánvállalkozások a vasérc bányászatára irányultak. A kőszén felhasználása a szállítás nehézsége és kis igény miatt lassan haladt előre.
A XVIII. sz. végéig kiadott bányászati térképek ásványtani kapcsolata is volt, melyek 3 csoportra oszthatók:
1. Különböző méretarányú topográfiai térképek földtani vonatkozású jelekkel
2. Áttekintő lelőhelytérképek
3. Részletes lelőhely ill. bányaföldtani térképek előfutárai
1. Különböző méretarányú topográfiai térképek földtani vonatkozású jelekkel
2. Áttekintő lelőhelytérképek
3. Részletes lelőhely ill. bányaföldtani térképek előfutárai
A hazai földtan kialakulását döntően befolyásolta, hogy megalakult 1848-ban Videfalván a Magyarhoni Földtani Társulat. A térképezést kezdetben az 1849-ben Bécsben megalakult Földtani Intézet (Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichsanstalt) dolgozói készítették, melynek vezetője Wilhelm Haidinger volt. Topográfia alapjául a II. katonai felvétel M= 1:28 800 méretarányú lapjait használták fel. A terepen felvett anyagot M=1:144 000-es általános térképekre tették, mellyel az egész Monarchia területét el akarták készíteni. Már itt magyar szakemberek is dolgoztak. Amikor megalakult Budapesten 1869-ben a Magyar Királyi Földtani Intézet, akkor az alapszabályában szerepelt, hogy feladata többek között az ország részletes földtani felvétele, melynek eredményeit a tudomány, a földművelés és az ipar számára kell megismertetni, valamint a földtani térképeket kiadni.
Kezdetben Budapest környékét, a Budai-hegységet, Bakonyt és a Mecsek-hegységet kutatták. Az eredmények megjelentek a MKFI Évkönyveiben is. 1879-1918-ig tértek át az ÉK-i Kárpátok, Déli Kárpátok és az Erdélyi-medence területének feltérképezésére.
(folyt. köv.)
Kezdetben Budapest környékét, a Budai-hegységet, Bakonyt és a Mecsek-hegységet kutatták. Az eredmények megjelentek a MKFI Évkönyveiben is. 1879-1918-ig tértek át az ÉK-i Kárpátok, Déli Kárpátok és az Erdélyi-medence területének feltérképezésére.
(folyt. köv.)
Forrás:
Fülöp József: A földtani térképezés története, helyzete és feladatai Magyarországon. In: Fülöp J. - Tasnádi-Kubacska A. (szerk.): 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Bp., MÁFI, 1969. pp. 82-101. (MÁFI Alkalmi Kiadvány)
Szűcs László: Földmérés és térképezés az ókori Egyiptomban. Geodézia és Kartográfia, 2005. 57. köt. 7. sz. pp. 24-28.
