A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MFGI. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MFGI. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. június 7., szerda

Program: "17. Lurdy-Házi Ásványbörze és Geo Napok" 2017.06.09-11-ig

A következő program ajánlásom ezen a héten péntektől vasárnapig tart a Lurdy Házban Budapesten a IX. kerületben: 
"17. Lurdy-Házi Ásványbörze és Geo Napok" 2017.06.09-11-ig. 

A programok közül kiemelném az interaktív földtudományos játszóházakat, lesznek szakmai előadások, filmvetítések. Az egyik célja, hogy a földtant szeretnék közelebb hozni a gyermekekhez és a  felnőttekhez egyaránt. Ezen kívül lesz még:
  • ásvány - és kőzetvásárlásra lesz lehetőség
  • kisállatsimogató
  • aranymosás
  • nitrogénes kísérletek
  • Nemzeti Parkok bemutatója
Több hazai Intézet, szervezet mutatkozik be, a teljesség igénye nélkül:
  • Magyar Természettudományi Múzeum
  • Magyar Dinoszaurusz Alapítvány
  • MFGI
  • MOL
  • Miskolci Egyetem
A programokat ld. itt:

A kvarc, mint az év ásványa kiemelt szerepet kap.

Jó szórakozást!:-)

2017. január 29., vasárnap

Budapest geokalauz = Budapest Geoguide - könyvismertető

Egy különleges, egyedülálló könyvet szeretnék ismertetni, melynek bemutatója 2017.01.25-én volt a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben. 
Már Mindenki nagy izgalommal várta és nagy volt a sikere!


A könyv adatai: 
Gyalog László - Maros Gyula - Pelikán Pál (szerk.): Budapest geokalauz = Budapest Geoguide. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2016. 314 p.

A kiadványhoz tartozik egy térkép, mely összehajtva a végén található. 
Adatai: Gyalog László (szerk.): Budapest és környékének földtani térképe 1: 50 000. = The geological map of Budapest area 1: 50 000. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2015.

A könyv szerkezete nagyon hasonló a 2010-ben megjelent Magyarország földtani atlasza országjáróknak 1: 200 000 című könyvhöz, melyet már régebben ismertettem. Mérete szintén A/4-es, keménykötésű.

Hogy miért olyan különleges a Geokalauz? Több szempontból, ld. szubjektív listámat.
  • Friss szemléletben mutatja be Budapest földtanát 1 könyvben, melyet az MFGI dolgozói írtak. 
  • A könyvvel együtt kapunk egy szép térképet is, melyen jelölik az objektumokat, ha elindulunk kirándulni a városban, ill. a Budai- hegységben.
  • Magyar és angol nyelvű a szövege, mellyel a külföldi olvasókat is megcélozza.
  • Bp-ről és környékéről 75 objektumot ismertet, melyben Tansövények is helyet kapnak.
  • Tele van színes képekkel, melyek beazonosíthatóak és van a szöveg mellett egy topográfiai térkép is.
  • Nem csak szakembereknek, hanem a természetszerető embereknek is szól.
  • A kőzeteken kívül, bemutatja a forrásokat, gyógyvizeket, tavakat, barlangokat is.
  • Felhasználható oktatási célra is.
  • Bemutatja a fővárosban lévő legismertebb épületek építőköveit is (Országház, Bazilika, Földtani Intézet, stb,)
  • A végén található egy kislexikon, ahol a legfontosabb földtani szavak jelentését írja le.
  • A metró építőköveit is tartalmazza képpel, leírással együtt.

Hátránya, hogy kicsit nehéz, kb. 1300 g. :-))

Egy kis ízelítő, mint lokálpatrióta, íme Csepel-szigetről a 257. oldal:



Ez a könyv nem jöhetett volna létre Gyalog László ötlete, a sok szerzőtárs több éves munkája, a digitális szerkesztők, technikai szerkesztők, lektorok, fordítók stb. nélkül, nem utolsósorban a Támogatók segítsége is hozzájárult.
Ez a látványos könyv beszerezhető az Országos Földtani Szakkönyvtárban. Érdeklődni itt lehet.
Mindenkinek hasznos időtöltést kívánok! Bízom benne, hogy a könyvtárban találkozunk és egyre több emberhez eljut ez a nagy volumenű munka!

Végszóként álljon itt Gyalog László és Maros Gyula gondolatai:

"Budapest különleges hely. Különleges város, ugyanakkor földtani-vízföldtani geo-szisztéma is. Ismerjük meg és óvjuk meg utódainknak." p. 8. 
"Budapest is a special place. In many ways it is a geologically unique city, and at the same time, it has a very special geological-hydrogeological geosystem. It is worth becoming familiar with it in order to appreciative the importance of preserving it for future generations". p. 9. 

2016. november 5., szombat

Mentők Lapja és Kadic Ottokár 110 évvel ezelőtt

Könyvtári polcrendezésem folytán bukkantam egy folyóiratszámra a Mentők Lapjából. Először azt hittem véletlenül került oda, mivel ez nem a gyűjtőkörünk és amikor kivettem a "papucsból", láttam, hogy Kadic Ottokár (1876-1957) írt benne egy cikket "A tűzhányókról és a földrengésekről" címmel. Az akkori könyvtáros lerakta a különlenyomatok közé a Kadic O. cikkekhez és gondolom nem akarta szétvágni az újságot. Teljesen meglepődtem, hogy volt ilyen folyóirat és hát nagyon szép a címlap grafikája is. A mentőautók "őse" a lovaskocsi látszik rajta. Ez a szám 1906-ban jelent meg, mely a 4. évf. 5. száma volt és a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület Közlönye. A folyóiratot megnéztem a világhálón és még mindig megjelenik csak most már digitálisan
ld.: http://www.mentok.hu/mentok_lapja.html Hihetetlen, hogy 110 éves kiadványt nézegetek és a szövege, az aktualitás nem változott. A következő cikk pl. dr. Kovách Aladártól "Az uszás, mint mentő eljárás" -ról szól. 












Kadic Ottokár horvát származású magyar geológus, paleontológus volt, a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója.
Kadic Ottokár
A népszerűsítő cikk apropója, hogy 1906-ban ismét kitört a Vezúv Olaszországban. Leírja, hogy alakul ki a vulkán, milyen tulajdonságai vannak, milyen a felépítése, milyen veszélyei vannak az emberre nézve. Ebben az évben hazánkból Lóczy Lajos Nápolyba utazott és Raffaele Vittorio Matteucci vendége volt. Az obszervatóriumból a lehető legközelebb figyelte az eseményeket. Még szakszerű leírás nem volt erről a vulkánkitörésről, viszont az 1872. évben történt katasztrófához hasonlított, amit két oldalon keresztül ismertetett. 1872. márciusában már dörgésekkel járó salakkivetések voltak és április 24-én du-án 3 és 4 óra között tűzhányó hamukúpja több helyen felszakadt és egy óriási tűzoszlop emelkedett. Ezután több lávafolyam a hegy oldalán mindenhol ömleni kezdett. Pár ezer lakos naivan elindult, hogy megnézzék közelebbről a katasztrófát. Este még lehetséges volt lóháton fáklyával megnézni Atrio del Cavallo lávamezőt, de nem tartott sokáig. Az emberek lábai alatt dübörgött a talaj, majd sötét füst és kénes gázok lepték el a környéket. A megrepedt hegy oldalán kitóduló izzó láva beborította a nézelődőket. Másnap 87 halottat találtak és 20 személy eltűnt.  A vulkáni kitörés még április 27-ig tartott. 
A cikk folytatásában a földrengéseket ismerteti, melyek a vulkánkitörések előtt és közben történik és milyen érzékeny műszerekkel lehet ezeket mérni. Hazánkban 1882. óta működik földrengési bizottság és a fővárosban létesült 1905-ben szeizmológiai intézet is. A műszeres regisztrálás 1902. március 1-jén kezdődött Budapesten a Földtani Intézet pincéjében felállított Omori-Gablovitz-féle szeizmográffal.
A cikk végén a folyóirat szerkesztősége kéri a lakosokat, orvosokat és mentőket, hogy minden, a mentéssel kapcsolatos ügyet közölni szíveskedjenek velük!

Momento: Idén, 2016. 08.24-én ismét volt földrengés Olaszország középső részén, sajnálatos módon emberek is megsérültek és halálos áldozatok is voltak. Az ország pont két törésvonalon fekszik. Ezekre a katasztrófákra sajnos nem lehet eléggé felkészülni. Újabb földrengés volt Olaszországban 2016.11.03-án!





2015. augusztus 29., szombat

Kulturális Örökség Napjai 2015_MFGI

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Stefánia épületében, melyet Lechner Ödön tervezett, geosétákat szerveznek kollégáim.
A túrákra be kell előre jelentkezni.

Időpont: 2015.09.19-20.