A következő címkéjű bejegyzések mutatása: folyóiratcikk. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: folyóiratcikk. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 28., szerda

MATARKA és az EPA, mint a Magyarországon megjelent földtudományi folyóiratok egyik szuper keresője

Már írtam egy régebbi bejegyzésemben a MATARKA-ról, de mindig hangoztatom az olvasóim körében, hogy milyen hasznos, nagy tartalomjegyzék kereső a neten. 
Nagy előrelépés, hogy több, eddig nem található földtani témájú folyóiratok ingyen elérhetőek és olvashatóak PDF formában a weben. Köszönhető ez több könyvtáros kolléga munkájának, akik az Országos Széchényi Könyvtárban, a Miskolci Egyetem Könyvtárában és az Országos Földtani Szakkönyvtárban dolgoznak.
A keresés lényege, hogy ha földtudományi témában keresünk cikket, a MATARKA-ban és ha van elérhető PDF-ben, akkor tovább linkel az EPA oldalára. Természettudományok és matematika" esetében: 335 tételt jelenít meg.
Itt lehet olvasni és akár  letölteni a dokumentumot. Persze lehet közvetlenül az EPA-ban is keresni. Itt, ha téma szerint böngészünk, a "
Felsorolom a legfontosabb földtani témájú folyóiratok elérhetőségét.

Ezek a folyóiratok a Földtani Intézet kiadványai:
  A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványai:
 MÁELGI kiadványa:
A KFH, majd az MGSZ kiadványa:
A munka folyamatosan halad, mert vannak még folyóiratok, melyek digitalizálásra várnak, ilyen pl. a MKFI és MÁFI Évkönyvek. Ennek legjobban azok tudnak örülni, akiknek nem sikerül eljönni Budapestre a Földtani Könyvtárba, hogy megnézze és kölcsönözhesse a köteteket, legyen az hazai vagy külföldi olvasó.
A diákoknak fontos megjegyeznem, hogy más kiadású folyóiratok tartalomjegyzékében is lehet keresni, mint pl. a TermészetBúvár, Természet Világa és az Élet és Tudomány. Ezek általában az iskolai könyvtárakban elérhetőek nyomtatottan. Ha rákeresek a MATARKÁ-ban, hogy földtudományok szerint listázza a folyóiratokat, akkor 60 tételt dob ki. Van közötte egyetemi és társulati kiadvány is. Ezáltal, ha valamely témában kell írni egy dolgozatot vagy diákpályázatot, akkor ez nagy segítség lehet. Persze, mindig mondom, hogy "NINCS MINDEN A NETEN", de állítom, hogy a Földtani Könyvtárban a hazai földtani folyóiratok 95-99 %-a megtalálhatóak nyomtatott, eredeti formában.

Meg kell említenem az MTA kiadványát is, amely itt érhető el:
Ennek a folyóiratnak a további számai előfizetés útján az Akadémiai Kiadó honlapján és a http://www.eisz.hu/hu/licenszek/osszes/Akademiai_Folyoiratok/licensz.html olvasható.

Az EPA oldalát érdemes szinte havonta figyelni, mert folyamatosan bővül új folyóiratokkal!
Jó böngészést kívánok!



2016. november 5., szombat

Mentők Lapja és Kadic Ottokár 110 évvel ezelőtt

Könyvtári polcrendezésem folytán bukkantam egy folyóiratszámra a Mentők Lapjából. Először azt hittem véletlenül került oda, mivel ez nem a gyűjtőkörünk és amikor kivettem a "papucsból", láttam, hogy Kadic Ottokár (1876-1957) írt benne egy cikket "A tűzhányókról és a földrengésekről" címmel. Az akkori könyvtáros lerakta a különlenyomatok közé a Kadic O. cikkekhez és gondolom nem akarta szétvágni az újságot. Teljesen meglepődtem, hogy volt ilyen folyóirat és hát nagyon szép a címlap grafikája is. A mentőautók "őse" a lovaskocsi látszik rajta. Ez a szám 1906-ban jelent meg, mely a 4. évf. 5. száma volt és a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület Közlönye. A folyóiratot megnéztem a világhálón és még mindig megjelenik csak most már digitálisan
ld.: http://www.mentok.hu/mentok_lapja.html Hihetetlen, hogy 110 éves kiadványt nézegetek és a szövege, az aktualitás nem változott. A következő cikk pl. dr. Kovách Aladártól "Az uszás, mint mentő eljárás" -ról szól. 












Kadic Ottokár horvát származású magyar geológus, paleontológus volt, a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója.
Kadic Ottokár
A népszerűsítő cikk apropója, hogy 1906-ban ismét kitört a Vezúv Olaszországban. Leírja, hogy alakul ki a vulkán, milyen tulajdonságai vannak, milyen a felépítése, milyen veszélyei vannak az emberre nézve. Ebben az évben hazánkból Lóczy Lajos Nápolyba utazott és Raffaele Vittorio Matteucci vendége volt. Az obszervatóriumból a lehető legközelebb figyelte az eseményeket. Még szakszerű leírás nem volt erről a vulkánkitörésről, viszont az 1872. évben történt katasztrófához hasonlított, amit két oldalon keresztül ismertetett. 1872. márciusában már dörgésekkel járó salakkivetések voltak és április 24-én du-án 3 és 4 óra között tűzhányó hamukúpja több helyen felszakadt és egy óriási tűzoszlop emelkedett. Ezután több lávafolyam a hegy oldalán mindenhol ömleni kezdett. Pár ezer lakos naivan elindult, hogy megnézzék közelebbről a katasztrófát. Este még lehetséges volt lóháton fáklyával megnézni Atrio del Cavallo lávamezőt, de nem tartott sokáig. Az emberek lábai alatt dübörgött a talaj, majd sötét füst és kénes gázok lepték el a környéket. A megrepedt hegy oldalán kitóduló izzó láva beborította a nézelődőket. Másnap 87 halottat találtak és 20 személy eltűnt.  A vulkáni kitörés még április 27-ig tartott. 
A cikk folytatásában a földrengéseket ismerteti, melyek a vulkánkitörések előtt és közben történik és milyen érzékeny műszerekkel lehet ezeket mérni. Hazánkban 1882. óta működik földrengési bizottság és a fővárosban létesült 1905-ben szeizmológiai intézet is. A műszeres regisztrálás 1902. március 1-jén kezdődött Budapesten a Földtani Intézet pincéjében felállított Omori-Gablovitz-féle szeizmográffal.
A cikk végén a folyóirat szerkesztősége kéri a lakosokat, orvosokat és mentőket, hogy minden, a mentéssel kapcsolatos ügyet közölni szíveskedjenek velük!

Momento: Idén, 2016. 08.24-én ismét volt földrengés Olaszország középső részén, sajnálatos módon emberek is megsérültek és halálos áldozatok is voltak. Az ország pont két törésvonalon fekszik. Ezekre a katasztrófákra sajnos nem lehet eléggé felkészülni. Újabb földrengés volt Olaszországban 2016.11.03-án!