2017. február 18., szombat

Csepel-sziget geológiai térképe Schmidt Eligius Róberttől

Az egyik bejegyzésemben írtam a Geokalauzról, melyben szerepel a Csepel-sziget is. Már évekkel korábban találtam egy cikket a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentésében szintén Csepelről, melyet szeretnék bemutatni.

A cikk 1939-ben jelent meg, szerzője Schmidt Eligius Róbert.
A cikk adatai: Adatok Csepelsziget É-i részének sztratigráfiai, tektonikai és hidrológiai viszonyaihoz. Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1933-1935/II. pp. 987-1015.

A geológust a munkával a Földtani Intézet Igazgatója bízta meg. Az oka, hogy a pestszenterzsébeti lakos - vitéz Földváry János- meleg vizet keresett a strandbérletén. Ez a rész, a soroksári Dunaág, a gubacsi téglagyár és a Csepel községbe vezető híd alkotta partsávon feküdt. 
A mélyfúrásoknál a kőzetrétegekben - felső oligocénbe tartozó- elég változatos mikrofaunát talált, pl. Spiroplecta carinata, Cristellatria cfr. cultrata.   
24 fúrást sorol fel a cikkben, mely méterenként jelzi, hogy milyen kőzettípust talált és milyen ősmaradványok voltak benne, pl. Ostrea és Pecten kagyló töredékek. A faunák határozásában Schréter Zoltán és Sümeghy József segítette.
A szöveget szelvények és egy földtani térkép követi. A jelkulcson és a fúrások helyszíne mellett, szerepelnek utak és a vasútvonalak is, ld. alul:




Schmidt írja, hogy sósvizet talált a strandfürdő területén, még 296 méteres fúrások is voltak. A víz elemzését vegyészmérnökök végezték el.
A szövegből látszik, hogy mennyi szakember munkája kell, hogy megjelenjen egy szakcikk.

Végszó: Sajnos a pesterzsébeti strand nem működik, viszont van Csepelen strand, ahol termálmedencét és úszómedencét is használhatunk.


Könyvismertető: "Gasparik M. - Medzihradszky Zs.: A mi jégkorszakunk: Pleisztocén élővilág a Kárpátmedencében"

Első élményem a jégkorszak témával kapcsolatban, amikor általános iskolás koromban ellátogattunk a Mátra Múzeumba Gyöngyösön és láttam egy mamut csontvázat. Akkor még csak azt tudtam, hogy egy nagyon-nagyon régen élt állat csontjait nézem. 

Szeretnék bemutatni egy könyvet, ismét az Országos Földtani Szakkönyvtár gyűjteményéből.
Ez a könyv 2016-ban jelent meg. Előzménye visszanyúlik a Jégkorszak rajzfilmre (Ice Age 2002), amikor a szerzők látták a moziban és rádöbbentek, hogy ez a téma a Magyar Természettudományi Múzeum anyagaiban megtalálható. Az ötletet tett követte és elkészítették a Jégkorszaki kiállítást, mely 2008-ban meg is nyílt. A könyv terve pedig ennek az anyagnak egy összeszerkesztett tudományos ismeretterjesztő anyaga, mely tavaly megvalósult.



A kiadvány pontos adatai:  
Gasparik Mihály - Medzihradszky Zsófia: A mi jégkorszakunk: Pleisztocén élővilág a Kárpátmedencében. Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum: Herman Ottó Intézet, 2016. 208 p. (Természettár Könyvsorozat)

A Magyarországról készült földtani munkát, a Kárpát-medence földtanával együtt mutatja be. 
A könyvben a jégkorszak fogalmát, tudományos magyarázatokat sorol fel. A földtani, a növénytakaró és a paleozoológiai változásokat ismerteti. Bemutatja a jégkorszaki élővilágot, mely a Kora-pleisztocéntől a Holocén korszakig, az ember megjelenéséig tart. A Pleisztocén kb. 2,58 millió évvel ezelőtt kezdődött. 
Megtudjuk belőle, hogy a pollenvizsgálatok segítik a kutatást. "A pollen/spóra falát alkotó anyag, a sporopollenin rendkívül ellenálló és ha megfelelő közegbe (oxigéntől elzárt üledékbe) kerül, évmilliókig megőrzi formáját és mintázatát. Az üledékből való kinyerés után pollenmorfológiai bélyegek alapján meghatározható, növénycsaládhoz, nemzetséghez, fajhoz köthető." p.52.
 
A könyv impozáns, keménykötésű, tele színes tájképekkel, növény- és állatfotókkal együtt. Nem utolsó sorban ősmaradványokról képek és rajzok, mely a Múzeum gyűjteményében találhatóak. Ezek között vannak csontok Deningeri medve (Ursus deningeri) ujjpercek (kb. 320 000 éves), rénszarvas-maradványok, vidraszerű ősragadozó koponyája (Pannonicus pliocaenica). Növények közül pedig hazánkban talált ősi levél lenyomatok (juhar, platán, bükk stb) és pl. pollenek mikroszkópikus képei is tarkítják. Vannak még benne szemléletes táblázatok (rétegtanról, földtani korokról stb.). A könyv végén 7 oldal irodalom is található. 
A könyvet itt lehet megvásárolni.

Mint kisgyermekes szülő, láttam/láttuk a Jégkorszak rajzfilmeket, ezekről egy rövid ismertető itt található. Sajnos a tavalyit  a "A nagy bumm" még nem láttam, úgy hogy van mit bepótolnom!:-)
Ne felejtsük el, hogy ezekről a rajzfilmekről jelentek meg mesekönyvek is, melyek nagyon hasznosak, hogy a gyermekek az olvasást megkedveljék. Persze tudnunk kell, hogy nem minden igaz belőle, van benne mese is.:-)) 

A https://bookline.hu oldalon szakmai és mesekönyvek, foglalkoztatók is vásárolhatók!
Ezzel a könyvcímlappal zárom soraim, mely a családi könyvtárunkban van.:-)


2017. január 29., vasárnap

Budapest geokalauz = Budapest Geoguide - könyvismertető

Egy különleges, egyedülálló könyvet szeretnék ismertetni, melynek bemutatója 2017.01.25-én volt a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben. 
Már Mindenki nagy izgalommal várta és nagy volt a sikere!


A könyv adatai: 
Gyalog László - Maros Gyula - Pelikán Pál (szerk.): Budapest geokalauz = Budapest Geoguide. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2016. 314 p.

A kiadványhoz tartozik egy térkép, mely összehajtva a végén található. 
Adatai: Gyalog László (szerk.): Budapest és környékének földtani térképe 1: 50 000. = The geological map of Budapest area 1: 50 000. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2015.

A könyv szerkezete nagyon hasonló a 2010-ben megjelent Magyarország földtani atlasza országjáróknak 1: 200 000 című könyvhöz, melyet már régebben ismertettem. Mérete szintén A/4-es, keménykötésű.

Hogy miért olyan különleges a Geokalauz? Több szempontból, ld. szubjektív listámat.
  • Friss szemléletben mutatja be Budapest földtanát 1 könyvben, melyet az MFGI dolgozói írtak. 
  • A könyvvel együtt kapunk egy szép térképet is, melyen jelölik az objektumokat, ha elindulunk kirándulni a városban, ill. a Budai- hegységben.
  • Magyar és angol nyelvű a szövege, mellyel a külföldi olvasókat is megcélozza.
  • Bp-ről és környékéről 75 objektumot ismertet, melyben Tansövények is helyet kapnak.
  • Tele van színes képekkel, melyek beazonosíthatóak és van a szöveg mellett egy topográfiai térkép is.
  • Nem csak szakembereknek, hanem a természetszerető embereknek is szól.
  • A kőzeteken kívül, bemutatja a forrásokat, gyógyvizeket, tavakat, barlangokat is.
  • Felhasználható oktatási célra is.
  • Bemutatja a fővárosban lévő legismertebb épületek építőköveit is (Országház, Bazilika, Földtani Intézet, stb,)
  • A végén található egy kislexikon, ahol a legfontosabb földtani szavak jelentését írja le.
  • A metró építőköveit is tartalmazza képpel, leírással együtt.

Hátránya, hogy kicsit nehéz, kb. 1300 g. :-))

Egy kis ízelítő, mint lokálpatrióta, íme Csepel-szigetről a 257. oldal:



Ez a könyv nem jöhetett volna létre Gyalog László ötlete, a sok szerzőtárs több éves munkája, a digitális szerkesztők, technikai szerkesztők, lektorok, fordítók stb. nélkül, nem utolsósorban a Támogatók segítsége is hozzájárult.
Ez a látványos könyv beszerezhető az Országos Földtani Szakkönyvtárban. Érdeklődni itt lehet.
Mindenkinek hasznos időtöltést kívánok! Bízom benne, hogy a könyvtárban találkozunk és egyre több emberhez eljut ez a nagy volumenű munka!

Végszóként álljon itt Gyalog László és Maros Gyula gondolatai:

"Budapest különleges hely. Különleges város, ugyanakkor földtani-vízföldtani geo-szisztéma is. Ismerjük meg és óvjuk meg utódainknak." p. 8. 
"Budapest is a special place. In many ways it is a geologically unique city, and at the same time, it has a very special geological-hydrogeological geosystem. It is worth becoming familiar with it in order to appreciative the importance of preserving it for future generations". p. 9. 

2016. december 28., szerda

MATARKA és az EPA, mint a Magyarországon megjelent földtudományi folyóiratok egyik szuper keresője

Már írtam egy régebbi bejegyzésemben a MATARKA-ról, de mindig hangoztatom az olvasóim körében, hogy milyen hasznos, nagy tartalomjegyzék kereső a neten. 
Nagy előrelépés, hogy több, eddig nem található földtani témájú folyóiratok ingyen elérhetőek és olvashatóak PDF formában a weben. Köszönhető ez több könyvtáros kolléga munkájának, akik az Országos Széchényi Könyvtárban, a Miskolci Egyetem Könyvtárában és az Országos Földtani Szakkönyvtárban dolgoznak.
A keresés lényege, hogy ha földtudományi témában keresünk cikket, a MATARKA-ban és ha van elérhető PDF-ben, akkor tovább linkel az EPA oldalára. Természettudományok és matematika" esetében: 335 tételt jelenít meg.
Itt lehet olvasni és akár  letölteni a dokumentumot. Persze lehet közvetlenül az EPA-ban is keresni. Itt, ha téma szerint böngészünk, a "
Felsorolom a legfontosabb földtani témájú folyóiratok elérhetőségét.

Ezek a folyóiratok a Földtani Intézet kiadványai:
  A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványai:
 MÁELGI kiadványa:
A KFH, majd az MGSZ kiadványa:
A munka folyamatosan halad, mert vannak még folyóiratok, melyek digitalizálásra várnak, ilyen pl. a MKFI és MÁFI Évkönyvek. Ennek legjobban azok tudnak örülni, akiknek nem sikerül eljönni Budapestre a Földtani Könyvtárba, hogy megnézze és kölcsönözhesse a köteteket, legyen az hazai vagy külföldi olvasó.
A diákoknak fontos megjegyeznem, hogy más kiadású folyóiratok tartalomjegyzékében is lehet keresni, mint pl. a TermészetBúvár, Természet Világa és az Élet és Tudomány. Ezek általában az iskolai könyvtárakban elérhetőek nyomtatottan. Ha rákeresek a MATARKÁ-ban, hogy földtudományok szerint listázza a folyóiratokat, akkor 60 tételt dob ki. Van közötte egyetemi és társulati kiadvány is. Ezáltal, ha valamely témában kell írni egy dolgozatot vagy diákpályázatot, akkor ez nagy segítség lehet. Persze, mindig mondom, hogy "NINCS MINDEN A NETEN", de állítom, hogy a Földtani Könyvtárban a hazai földtani folyóiratok 95-99 %-a megtalálhatóak nyomtatott, eredeti formában.

Meg kell említenem az MTA kiadványát is, amely itt érhető el:
Ennek a folyóiratnak a további számai előfizetés útján az Akadémiai Kiadó honlapján és a http://www.eisz.hu/hu/licenszek/osszes/Akademiai_Folyoiratok/licensz.html olvasható.

Az EPA oldalát érdemes szinte havonta figyelni, mert folyamatosan bővül új folyóiratokkal!
Jó böngészést kívánok!



2016. december 27., kedd

Földtani témájú ajándékok

Kedves Olvasóim!

Utólagosan is kívánok Boldog Karácsonyt! Ajándékozások megtörténtek a családoknál, barátoknál, de mindig lesz újabb ünnep (pl. szülinap), amikor keresgélni lehet, hogy mit kapjon a csemete.:-)
Kicsit mazsoláztam a neten...
Lehet pl. a Magyar Posta által kiadott bélyegek a Földtani Kincseink címmel, mely 2016 nyarán jelent meg:
foldtani_blokk_s

Lehet pl. könyv Kaszap Andrástól, mely 1974-ben jelent meg:

Dr. Kaszap András: Földtani kiegészítés az országjárás-vezetők kézikönyvéhez
(Forrás)
vagy egy 2015-ben kiadott könyv Molnár Bélától:

Molnár BÉla: A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana
(Forrás)

2016. november 5., szombat

Tamariska-domb Csepelen, Természetvédelmi Terület

A felvételeket még tavaly nyáron készítettem. Nagyon meleg volt:-) Az útvonal nem hosszú, kb. 40 perc séta, még anyukám is végig ment rajta! Van azért nagyobb szintkülönbség és lehet bozótosabb ösvényeken is végig menni, de a területet védve, körben zárt a kerítése, ezért pl. nem tud kiszaladni egy gyermek az utcára. Sajnos nincs játszótere, de nem is erre akarták a hangsúlyt fektetni, hanem az oktatásra, pihenésre. A domb tetején van egy sík terület, ahol meg lehet pihenni, padok vannak és akár nyársalni is van mód. A több táblából álló tanösvény szövege és képi világa a diákoknak segít, hogy megismerjék közvetlen környezetüket. Védett növényeket és állatokat is felsorolnak rajta. Nem csak családi programnak, de környezetórának is kiváló lehet. Hogy ez a terület természetvédelmi területté váljon, elhivatott lokálpatriótáknak - köztük Tenk Andrásnak és társainak a munkája- és az önkormányzat anyagi segítsége is kellett, hogy ez sikerüljön.


"A Tamariska-domb összesen 8 védett növényfajnak ad otthont. Legértékesebb élőhelyein, a homoki gyepeken megtalálható a magyar csenkesz, a homoki fátyolvirág, a homoki árvalányhaj, a budai imola, a báránypirosító vagy a homoki csüdfű. Az állatvilág is változatos, hiszen összesen 50 védett faj él ezen a területen – elsősorban olyanok, amelyek sikeresen alkalmazkodnak a környező lakóövezet zavaró hatásaihoz. A dombon fekvő feketefenyves ligetben fészkel és telel át az erdei fülesbagoly.
A Tamariska-domb a környező kertvárosi lakóövezet egyetlen nagyobb területű zöldfelülete, ennek megfelelően a csepeliek korábban is használták kikapcsolódásra, pihenésre. Országos jelentőségű védett természeti területként ez a funkció – a természeti értékek megőrzését, fenntartását és bemutatását prioritásként kezelve – továbbra is fennmaradhat."


Főbejárat, díszes fakapuval


Nyitvatartás

A tanösvény egyik táblája


Ha pedig nem a földrajzi és földtani érdekességek érdeklik a látogatókat, akkor van a domb alatt egy bunker is. Persze ez nem látogatható folyamatosan csak szervezett program keretében.


További olvasnivaló:

Mentők Lapja és Kadic Ottokár 110 évvel ezelőtt

Könyvtári polcrendezésem folytán bukkantam egy folyóiratszámra a Mentők Lapjából. Először azt hittem véletlenül került oda, mivel ez nem a gyűjtőkörünk és amikor kivettem a "papucsból", láttam, hogy Kadic Ottokár (1876-1957) írt benne egy cikket "A tűzhányókról és a földrengésekről" címmel. Az akkori könyvtáros lerakta a különlenyomatok közé a Kadic O. cikkekhez és gondolom nem akarta szétvágni az újságot. Teljesen meglepődtem, hogy volt ilyen folyóirat és hát nagyon szép a címlap grafikája is. A mentőautók "őse" a lovaskocsi látszik rajta. Ez a szám 1906-ban jelent meg, mely a 4. évf. 5. száma volt és a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület Közlönye. A folyóiratot megnéztem a világhálón és még mindig megjelenik csak most már digitálisan
ld.: http://www.mentok.hu/mentok_lapja.html Hihetetlen, hogy 110 éves kiadványt nézegetek és a szövege, az aktualitás nem változott. A következő cikk pl. dr. Kovách Aladártól "Az uszás, mint mentő eljárás" -ról szól. 












Kadic Ottokár horvát származású magyar geológus, paleontológus volt, a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója.
Kadic Ottokár
A népszerűsítő cikk apropója, hogy 1906-ban ismét kitört a Vezúv Olaszországban. Leírja, hogy alakul ki a vulkán, milyen tulajdonságai vannak, milyen a felépítése, milyen veszélyei vannak az emberre nézve. Ebben az évben hazánkból Lóczy Lajos Nápolyba utazott és Raffaele Vittorio Matteucci vendége volt. Az obszervatóriumból a lehető legközelebb figyelte az eseményeket. Még szakszerű leírás nem volt erről a vulkánkitörésről, viszont az 1872. évben történt katasztrófához hasonlított, amit két oldalon keresztül ismertetett. 1872. márciusában már dörgésekkel járó salakkivetések voltak és április 24-én du-án 3 és 4 óra között tűzhányó hamukúpja több helyen felszakadt és egy óriási tűzoszlop emelkedett. Ezután több lávafolyam a hegy oldalán mindenhol ömleni kezdett. Pár ezer lakos naivan elindult, hogy megnézzék közelebbről a katasztrófát. Este még lehetséges volt lóháton fáklyával megnézni Atrio del Cavallo lávamezőt, de nem tartott sokáig. Az emberek lábai alatt dübörgött a talaj, majd sötét füst és kénes gázok lepték el a környéket. A megrepedt hegy oldalán kitóduló izzó láva beborította a nézelődőket. Másnap 87 halottat találtak és 20 személy eltűnt.  A vulkáni kitörés még április 27-ig tartott. 
A cikk folytatásában a földrengéseket ismerteti, melyek a vulkánkitörések előtt és közben történik és milyen érzékeny műszerekkel lehet ezeket mérni. Hazánkban 1882. óta működik földrengési bizottság és a fővárosban létesült 1905-ben szeizmológiai intézet is. A műszeres regisztrálás 1902. március 1-jén kezdődött Budapesten a Földtani Intézet pincéjében felállított Omori-Gablovitz-féle szeizmográffal.
A cikk végén a folyóirat szerkesztősége kéri a lakosokat, orvosokat és mentőket, hogy minden, a mentéssel kapcsolatos ügyet közölni szíveskedjenek velük!

Momento: Idén, 2016. 08.24-én ismét volt földrengés Olaszország középső részén, sajnálatos módon emberek is megsérültek és halálos áldozatok is voltak. Az ország pont két törésvonalon fekszik. Ezekre a katasztrófákra sajnos nem lehet eléggé felkészülni. Újabb földrengés volt Olaszországban 2016.11.03-án!